A kertben, ahol nagy lelkesedéssel tevékenykedünk, eddig nem sok sikerélményünk van. A saláta meg a petrezselyem, zeller nehezen kelnek, a retket megtámadta a bolha, Eszter két brokkolijából az egyiket tövestől elvitte valami, a másikat megtépte, a paradicsom palántákat pedig jól megtépázta a tegnap előtti orkán erejű szél, kettőt tőben kitört. Ja, az itthon nagy gonddal nevelgetett paprika palántáim pedig egyáltalán nem akarnak kikelni, csak a gyomok jönnek elő. Ennek ellenére imádok kijárni, ha tehetném, minden nap kimennék szétnézni legalább. Az ok pedig a hangulat meg a társaság. Mellettünk egy korombeli nagyon kedves anyuka kertészkedik, aki szintén Nishijima san-tól kapta kölcsön a földet. Srégen szemben egy közel 90 éves néni tevékenykedik, mindkettőnket csúnyán lealázva az eredményben. Nagyon barátságos, és állandóan beszél hozzám, de a helyi dialektus miatt alig értem, a japán szomszédasszonyom azt mondja, ő is csak részben. Amit meg mi mondunk, azt a néni érti nehezen, mert nagyot hall, de azért mindent megbeszélünk.. És állandóan ad valamilyen zöldséget a kertjéből, amit nem tudom, hogy mi, de finom. Néha felbukkan Nishijima san is egy kis treccspartira, és a legkedvesebb szomszéd pedig Csibi, egy két éves kandúr, aki nagyon barátságos és elég okos is szerintem, mivel a szükségesnél háromszor nagyobb hangerővel nyávog a gazdájának - nyilván levágta, hogy nagyot hall.. A szomszédasszony szerint Csibinek köszönhetően nem kell behálózni a paradicsomot (már ha egyáltalán terem valami) a madarak elől. Hát eddig ez a helyzet a mi kis "Laposi kertünkben"
We haven't had too much success in our garden so far. The lettuce, parsley, cellory won't grow, the raddish was attacked by some bugs, Eszter's brokkoli disappeared and the tomatoe plants were badly destroyed in the stormy wind the other day. I am desperately growing some Hungarian paprika plants at home in a warm place but so far only weed has grown. Despite all of this I just love going to our garden, I try to go every day if only to take a look. The reason is the peaceful atmosphere and the great company. There is a kind lady gardening next to us, she also got the place from Nishijima san. Right across there is a cute old lady around 90 but she is growing wonderful veggies leaving us younger ones in shame. She is extremely friendly, she keeps talking but I can hardly understand it due to the local dialect. My Japanese neighbour says she doesn't get everything either. And what we reply is hard to her to understand because she has hearing problems but still we discuss everything.. She keeps giving me delicious veggies from her garden that I have no idea what they are. Sometimes Nishijima san shows up to have a chat and my favourite company is Chibi who is a two year old tomcat. He is utmost friendly and pretty intelligent I assumed as she calls his owner three times lounder than necessary as if he knew she was hard of hearing. According to my neighbour thanks to Chibi we won't have to protect the tomatoes against birds - well I am not sure if I make it until ripe tomatoes but anyway I love our garden so far!
