Október 25-én elköltözött egy kedves ismerősöm étterme, a Nogi, ahol nyár elején lecsót meg rizskoch-ot is készítettünk. Egy másik közös ismerőssel elmentünk még egy utolsó vacsora helyett utolsó ebédre, aztán majd jövő hónapban meglátogatjuk az új helyen is. Tessék kérem a titok, miért nincs gondjuk a japánoknak a túlsúllyal:
Last week one of my aquaintance who is a restaurant owner (that's the place where we cooked lecho and rice cake this June) moved her restaurant to another place. So with a friend we went to visit her for a last lunch - and plan to visit her new place soon as weel. While eating I couldn't help but think that this kind of lunch must be one of the secrets of the graph below:
nem valami jól látszik, érdemes megnéznetek a dokumentum 3. számozott oldalát nagyban is
it's hard to see the graph this way so why don't you take a look at page 3 of this doc, it's really worth
https://issuu.com/oecd.publishing/docs/obesity-update-may-2017-final/4
szóval az ebéd: hal, rizs, miso leves és sok sok zöldség. A látvány pedig önmagában is laktató!
namely a delicious lunch consisting of fish, rice, miso soup and lots of veggies. And of course the appetizing look.
