Elsősorban családunk , barátaink, ismerőseink számára szeretnénk megosztani ezen a felületen a Japánban szerzett élményeinket.
I try to summarize things in English so our friends abroad can also join us!
Tokióban jártunkkor Gábor péntek este még ment egy kört a városban, és visszafelé azt mondja nem először látta ezt és készítette ezeket a képeket, ilyenkor hulla fáradt/részeg emberek alszanak mindenhol. Persze senkit nem zavarnak és senki nem rabolja ki őket. Ezek nagy részének egész évben csupán pár nap szabadság jut, hétvégén is gyakran dolgoznak, így engedik hát ki a gőzt. Még mindig jobb, mint a metró elég ugrani.
This is how Tokyo subways look like on a Friday night according to Gabor who made these pictures last time we visited the city and he went out for an evening trip. Most of these people have only a few days off in a whole year including weekends so this is how they let off steam: they get drunk after work. Somewhat better than jumping in front of the metro like others do.
Én már túl vagyok hat db bejgli sütésén, amiket elajándékoztam meg megettük. Sohasem gondoltam volna, hogy Japánban sütöm a legjobb bejglimet, ráadásul friss élesztő meg rendes sütő nélkül.. Ha szeretnétek új receptet kipróbálni, ezt nagyon ajánlom, tényleg nem reped szét és tényleg nem kell lisztezni a tésztát nyújtáskor. Annyi, hogy én a tölteléket módosítottam, kevesebb cukorral, a dióhoz tettem egy kanál lekvárt, meg egy pici vaníliát, fahéjat mindkét töltelékbe, a mákba pedig japán citromhéjat és levet plusz almakockákat. Ez a második adagom lett.
I have never thought that I would make the best Hungarian traditional Christmas roll (wallnut and poppy seed) in Japan.. Without fresh yeast and a proper oven. I share the recipe with friends in case they want a good one
Van egy szorgalmi füzet, amiben a házi feladat után bármit lehet gyakorolni. Eszter tegnap úgy döntött, ír egy mesét, majd kb fél órát csöndben volt és ezt alkotta. Szerkezetileg teljesen rendben van és csak két helyesírási hibát találtam benne. A mese egy Füles nevű cica, egy Sajti nevű egér és egy kakas története arról, hogy a kakas lekéste a buszt, de a két jó barát felvidítja és rábeszéli, hogy tartson velük a sétában, így együtt elmennek egy étterembe és jókat esznek, majd hazabuszoznak.
At school kids are encouraged to do extra practice whatever they like but on a daily basis. Yesterday for the first time Eszter decided to write her own tale with pictures so she was silent for about 30 minutes and the result was absolutely amazing. It's a complete and funny story with balanced structure, some drama but happy end about a cat called Eary, a mouse cold Cheesy and a rooster.
Magyarul azért még nem ír ilyen helyesen, de dolgozunk az ügyön és legnagyobb örömömre idén már fogta magát és magyarul írt a télapónak. (látjátok pl a japánban nincs szavankénti tagolás, ez látszik is a magyarján) A tartalmától persze szanaszét olvadtam. Amit megköszön az az adventi naptárban talált eddigi dolgok :D
She is also writing better and better in Hungarian however we still have to improve it. But the main thing is that this year she decided to write Santa in Hungarian. The content melted my heart as she didn't wish for presents or sweets, she just thanked for the presents she had found in the advent calendar so far and wished for my fast recovery.
Idén is Tokióban töltöttük a hétvégét Eszter szülinapja alkalmából. Pénteken felmentünk a város jelképének számító Tokió toronyba, aminek a 60. születésnapját ünneplik, ezért az aljában 60 féle fenyőből készült karácsonyi teret készítettek. Sok-sok fényképet mellékelek erről néhol kommentekkel:
Same as last year we spent the weekend in Tokyo to make it special for Eszter's birthday. On Friday we visited the symbol of the city: Tokyo Tower that is celebrating its 60th birthday. Therefore they made a Christmas place right next to it using 60 different kinds of pine tree. We took looots of pictures.
A legtetejére is felmentünk (Gábor középen maradt) ahová egy üvegfalú lift vitt föl és le, ezt lefelé megörökítettem egy videóval is. Tavaly áprilisban nappal jártam itt, de sötétben talán még szebb:
Eszter and me went up to the very top (Gabor preferred to stay at a lower level) using an elevator with glass walls. I've already been here once during the day but it is even more beautiful when it gets dark:
Szombaton külön váltak útjaink, én megnéztem egy Vermeer kiállítást, Gábor pedig elvitte Esztert egy interaktív tudományos múzeumba, aztán meg az Odaiba-ba, ahol tavaly is jártunk, de újra szeretett volna oda menni: Madam Tusseaud múzeum, Legoland meg a többi..Gábor azóta ismét Tokióba ment, úgy hogy az ő képeit majd később mutatom meg. Aznap megértettem, miért olyan jártasak általában mindenféle európai képzőművészetben. Reggel 9-kor már csak du. 3-4 közötti belépéssel tudtam jegyet venni a holland Vermeer kiállításra, akkora volt az érdeklődés. Mire pedig 3 óra lett, a mögöttem kígyózó sor legalább 50 méter volt (de más külföldit nem láttam sem ott sem a látogatás alatt) A fennmaradó időben elmentem a Japánban legnagyobb presztízsű Tokió Egyetemre, ahol egy olyan Hachiko szobor van, amit még nem láttam. Egyébként délutánra olyan rosszul voltam, hogy alig bírtam járni, mint utólag kiderült, magas lázam volt, úgyhogy az estére betervezett tokiói magyar klub részvételt meg a másnapi magyar nagykövetség mikulás ünnepséget is lemondtam és lefeküdtem aludni.
After visiting the Vermeer exhibition I realized why Japanese people in general have such a high level of knowledge when it comes to European art: they are extremely interested in it. Despite the time band required when entering the museum there was an endless queue waiting patiently to get in, with me the only non-Japanese looking though. Until my designated entrance time I visited the other Hachiko statue at the Tokyo University. By the time I got to the museum I felt so miserably weak, I could hardly walk so I cancelled my visit to the evening Hungarian Club and the next day Santa program at the Hungarian Embassy and went back to the hotel. I had high fever.
Vasárnap délelőttre valamelyes jobban lettem úgyhogy elmentünk Eszterrel Shibuyába, neki is megmutattam Hachikot (a másikat), meg átmentünk a híres embertömeg-zebrán, majd megebédeltünk egy igazi kis rámenesnél. A jegyünket áttetettük korábbra és egy kis játszóterezés után hazaindultunk. Gábor ezalatt egy olyan bolha piacon járt, ahol még magyar kiváló dolgozó kitüntetést is lehetett kapni, szóval mindent.
On Sunday morning I felt a little better so we visited Shibuya where the other Hachiko statue is and we passed the famous zebra crossing and enjoyed ramen soup at a local ramen shop. I changed our ticket to an earier shinkansen and we returned to Toyama. Gabor in the meanwhile visited a huge flea market right in the city center.
A közelmúltig Toyamában a rendőrök legfőbb gondját a kivilágítatlan biciklisek képezték, erre nem rég volt egy késelős-lövöldözős komoly eset iskolánál, ezért is dönthettek így ma reggel:
The emergency message I received this early morning:
On December 3 (Monday), around 11 pm, there was a gunfire incident in the Inujima area of Toyama City.The criminal said that he is on the run. Today, December 4 (Tue) today will temporarily close all the elementary and junior high schools in the city in order to secure the safety of children. Please do not go out to children, please do the door closely, when you witnessed the suspicious person, please inform them that you will number 110 immediately.For tomorrow on and after, I will contact you later.
Dec. 3-án este 11-kor lövöldözés volt Toyama Inujima városrészében. A bűnöző szökésben van.
Ma dec. 4-én minden általános és közép iskola zárva tart a gyerekek biztonsága érdekében.
Ne menjenek sehová gyerekekkel, gondosan zárják be az ajtót. Ha gyanús személyt észlelnek, azonnal hívják a 110-es telefonszámot. A következő napokkal kapcsolatban a továbbiakban értesítjük önöket.
What's going on in Toyama, it's supposed to be the safest place on Earth and this is already the second shooting in a year..
Csak egy kis köhögéscsillapítóért ugrottam be, erre csináltak egy influenza tesztet (fájdalmas mint a fene: bedugnak egy hosszú drótot az orrodon), és ezt a mennyiségű gyógyszert kaptam. Plusz lázcsillapítót szükség esetén, de azt már nem tudom hova tettem. Persze a házi(állat)orvosommal való konzultáció után rendesen szelektálok.
I only stopped by for some cough medicine and this is the amount I got. Not to mention the painful flue check to make sure it wasn't the flue. And guess what: it wasn't.. Of course I won't take all of it for a simple cold.
Japánban nagyon népszerű a hajdinából készült tészta. Egészséges, finom és guszta is, így néz ki kb:
Buckwheat pasta (soba) is very popular in Japan. It is extremely healthy, delicous and looks like this:
Rajzórán hajdinavirágot kellett rajzolni a gyerekeknek és Eszter osztályából az övét választották ki az iskolai galériába. Ezek után kíváncsi lettem, hogy is néz ki a virágja, találtam a neten egy képet amin még katica is van, mint Eszter rajzán (jobb oldali). Láttam, hogy van otthon is hajdina, kóstoljátok meg!
Last week I went to an open day to Eszter's school and saw that her artwork of buckwheat flower was chosen for the school galery exhibition. That made me curious of how it really looks like and I actually found a picture with a lady bug, just like Eszter's drawing (right one)
Szombaton meglátogattuk Eszter barátnőjét Kanazawában. Az anyukája mutatott egy helyi zöldség piacot, ahol soha nem látott dolgokba futottam. Például lila paprika, japán dió, lilás retek, kinjiso (okinawai spenót), úgy látszik Ishikawa prefektúrában minden lila..
On Saturday we went to visit Eszter's friend in the neighbouring Ishikawa prefecture's beautiful Kanazawa. Her mom took us to a huge vegetable market selling only local farmers' products. I couldn't believe there were so many unknown vegetables for me, mostly purple color: purple paprika, purple giant raddish, purple kinjiso (Okinawa spinach) and Japanese walnuts.
Tegnap ismét kaptunk egy kis magyar kultúra fröccsöt egy zongorista barátnőm jóvoltából, aki szuper interaktív gyerekkoncertet adott. Volt kérdés Beethovenről, Mozartról, és a Magyar Táncok kapcsán Magyarországról is, hogy milyen zöldséget eszünk legtöbbet. Aztán az épületben véletlenül megláttunk egy nemzetközi gyerekrajz kiállítást amerikai, koreai, kínai, orosz, indiai és magyar (debreceni és hajdúnánási) gyerekek rajzaiból. Tátottuk a szánkat rendesen, mennyire látszik a kultúrák közti különbség..
We went to a great interactive piano concert for children, the pianist is a friend of mine. There were quiz questions about Beethoven, Mozart and even Hungary - related to Brahms' Hungarian Dances. After that we spotted an exhibition of children's drawings, paintings from all over the world: USA, Russia, Korea, India, China and even Hungary. They were all very talented and it was impressive to see the influence of the different cultures.
A héten a kertben jártunkkor az aranyos szomszéd nénike adott egy csomó kaki szilvát a fájáról, ami most érik, rikító narancs színű. Pont mint Csibi cica bundája, aki szintén ott kellette magát. Eszter kicsit később spontán megörökítette ezt a jelenetet, ami annyira jól sikerült, hogy miután lefényképeztem, az eredeti "művet" elvittük a mamikának. Kíváncsi vagyok, mit szól hozzá, amikor átadtuk nem vette ki a csomagból.
The cute neighbour grandma at our hobby garden gave us a lot of delicious persimmons from her big tree. They look so pretty with their bright orange colour, just like Chibi cat's fur who was hanging around there, too. After we came home Eszter spontaneously drew a picture of the scene and it actually came out so good that I decided to give the original "artwork" to grandma - after I took a photo of it. I hope she likes it, she didn't wrap it out when we handed it to her.
Október 25-én elköltözött egy kedves ismerősöm étterme, a Nogi, ahol nyár elején lecsót meg rizskoch-ot is készítettünk. Egy másik közös ismerőssel elmentünk még egy utolsó vacsora helyett utolsó ebédre, aztán majd jövő hónapban meglátogatjuk az új helyen is. Tessék kérem a titok, miért nincs gondjuk a japánoknak a túlsúllyal:
Last week one of my aquaintance who is a restaurant owner (that's the place where we cooked lecho and rice cake this June) moved her restaurant to another place. So with a friend we went to visit her for a last lunch - and plan to visit her new place soon as weel. While eating I couldn't help but think that this kind of lunch must be one of the secrets of the graph below:
nem valami jól látszik, érdemes megnéznetek a dokumentum 3. számozott oldalát nagyban is
it's hard to see the graph this way so why don't you take a look at page 3 of this doc, it's really worth
Agyagozás után kipróbáltuk az üvegezést is, ha már Toyama két dologról híres: a gyógyszer gyártásról meg az üveg művészetről. Nyaklánc medált gyártottunk, aztán megcsodáltuk az igazi művészek munkáját. Meg az árakat: láttunk százezer forintos vizes poharat meg majdnem félmilliós vázát majd gyorsan elhúztunk onnan, nehogy leverjük valamelyiket..
We tried another famous thing in Toyama: glass art. We made glass accessories then we saw how real glass art workers shape glass and some of their extremely expensive works like a glass for almost 400 EUR or a vase for almost 1200 EUR. We rather escaped before braking any of those artworks..
A szokásos őszi iskolai előadás főpróbája lezajlott e hét kedden, a fő előadás vasárnap van. Szerencsére elmentem a főpróbára, ahová eredetileg nagyszülőket meg olyan szülőket vártak, akik nem tudnak vasárnap ott lenni. Gondoltam ne legyen csalódott Eszter, hogy őt senki sem tapsolja, erre szóltak, hogy vasárnap menjek abba a suliba bemutató órára, ahol tanítok. Először volt egy ugrókötél meg bukfenc bemutató, aztán meg egy nagyon japános zenés-táncos előadás, közben a háttérben vetítették merre jártak miket tanultak április óta.
This is the autumn school performance about what they have learnt where they have been in the school year. The second grade did lots of jump rope, dance etc. while we could see pictures in a slideshow in the background.
Az iskolában bevett szokás, hogy ha a gyerekek találnak valamilyen érdekes bogarat, békát stb. azt beviszik megmutatni a többieknek, aztán szabadon engedik. Eszter is vitt hétfőn egy óriás szöcskét vagy mit, aztán suli után szabadon engedtük a közeli parkban. A hordozóban a jobb oldali toboz előtt látható, narancssárga a lába.
It's a common thing at Eszter's school to bring insects, frogs to school to show others and then release them. Eszter brought a huge grasshopper kind of a thing and after school we released it in the nearby park. You can see it in the plastic box in front of the right pine cone, it has orange legs.
Ahogy ígérte a szomszéd bácsi szerzett halloween tököket azok helyett amiket tévedésből megetetett a malacokkal. A hétvégén a legszebbet Gábor és Eszter elkészítették lámpásnak neki, mivel ő még eddig csak képen látott töklámpást és különben is a mi házunknál e héttől felújítás kezdődik. November végéig körbe lesz állványozva, nem sok értelme lenne bármiféle díszítésnek.
As he had promised the neighbor got new halloween pumpkins for us so Gabor and Eszter made a nice lantern at the weekend. We gave it to the neighbor as he has never seen a real one before and anyway the started to renovate the place we live so there is no place for decoration right now.
Ismét eddig ismeretlen zöldségbe szaladtam, a kerti szomszéd mamika adta a múltkor. A zöldség japán neve tougan, angolul ugyanígy vagy téli dinnyének hívják. Gyümölcsként nyersen nem fogyasztható, viszont töknek meg főzés után is ropogós, valahol a kettő között van. Errefelé miszo levesbe főzve vagy egy tál ételnek szokták elkészíteni, én is ez utóbbit választottam egy japán recept szerint. Az étel íze nagyon finom volt, de Gábor azt mondta, túl diétás :D
I got another new vegetable that I tried for the first time. The old grandma gave it to me a little while ago. I found out that the Japanese name was tougan and the English one is either tougan or winter melon. It is popular cooked in miso soup or as a one dish course, I chose a Japanese one dish recipe. The texture is close to melon but it has no special sweet taste so you can't eat it raw. The dish I made was actually very good but Gabor complained that it wasn't nutritious enough and got hungry in a few hours after lunch.
Még nem mutattam Nektek, milyen egy tájfun - bár szerencsére bennünket sohasem kap telibe, mert mire ideér, nagyon legyengül meg a hegyek is körbe védenek.
Mindenesetre a tájfun feltolja a nagyon meleg levegőt, nyári meleg van tényleg. Tegnap pl csúnyán leégtem egy nagy kivágású felsőben, október 5-én, ilyen sem volt még.. Ma is nagyon meleg van, 30 fok körül, de már befelhősödött pár órája és hamarosan kialakulnak a jellegzetes körbe-körbe csavart felhőformák, majd elkezd esni az eső, a szél is fokozatosan erősödik.
A mostani tájfun egyébként nem Tokió felől, kelet felől jön, hanem elkanyarodott Korea felé, így nyugat felől a Japán tenger felől közeledik, így lehet, hogy kicsit többet kapunk belőle, meglátjuk. A hegyek így biztosan nem védenek.
I haven't shown you a typhoon - luckily by the time they reach our region they get very weak and the mountain range protects us anyway.
The approaching typhoon pushes very warm air in front of it so it gets really hot on the previous days. Yesterday I got a terrible sunburn - for goodness sake on October 5th! Today the temperature is still around 30 celsius but it got cloudy and those typical whirlpool shapes are forming from the clouds. The wind is getting stronger, too. It is like a drier so I am doing all the laundry. Everything gets dry within an hour. Later on it will start to rain.
This typhoon is not coming from the usual easern Tokyo direction but turned westwards so it is approaching from the Korea side on the Japanese sea. That means that it might be a little stronger than usual when arriving to Toyama and the mountains won't protect us either. We will see.
Tegnap rendezték meg a Toyama prefektúrai angol nyelvű beszéd versenyt közép iskolásoknak. (Kb öt percben kellett egy szabadon választott témában beszédet tartani angolul) Az iskolánk két diákot indított, és az egyik közülük bekerült az első háromba, továbbjutott az országos tokiói döntőbe. A kislányokat 95%-ban én készítettem fel a versenyre, majd szétvet a büszkeség :DD
Yesterday an English speech contest was held in Toyama prefecture for junior high school students. (They held a speech in a freely chosen topic for about 5 minutes in English) Our school delegated two students and one of them was among the three winners who go to the national finals held in Tokyo next month. I am over the moon for her as it was 95% me who prepared the students for this competiton.
A képen a győztes kislány és a japán kollégám. The winner student and my Japanese colleague
A szombat esti japán órán, ahová Eszterrel évek óta járunk, időnként nem könyv fölött ülünk, hanem érdekes foglalkozásokat szerveznek. Múlt alkalommal két mentőtiszt jött el és bemutatta, hogyan kell segítséget hívni vagy adni ha balesetet látunk vagy valaki rosszul lesz, hogyan kell szívmasszázst adni, hol találhatóak a defibrillátorok, hogyan kell azokat használni, milyen infot kell megadni amikor felhívjuk az itteni segélyhívót stb. nagyon hasznos volt. Egy babán többször is gyakoroltuk a szívmasszázst. Ne legyen rá szükség, de azért..
We have been attending a Japanese class with Eszter for many years on Saturday evenings held once or twice a month. Sometimes they organise activities and last time I found it extremely useful both to improve my Japanese and also practically. We were visited by two ambulance officers and were explained how to call for help in case we see an accident or a fainted person, how to give heart massage, where to find the AED devices and how to use them, what info we have to provide when we call the Japanese emergency number etc. We even had the chance to practice the heart massage on a puppet. I hope we won't need it but still it was great .
A japán iskolarendszerben az számomra az egyik legszimpatikusabb, hogy nagyon gyakorlatias. Zöldség palántát meg hajnalkát nevelnek, azokat tanulmányozzák. Édes burgonyát termesztenek, abból készítenek ételeket. Megtanulják, hogy kell levelezőlapot kitölteni, feladni, majd tényleg elmennek a postára és küldenek egy - egy lapot egy kis barátnak. Ezen a héten meg a tömegközlekedést tanulták: a menetrend szerinti busszal bementek a városba, ott villamosoztak, megnézték a sinkanszent, voltak egy gyerekkönyvtárban meg egy csodák palotája szerű helyen. Természetesen az egyik leghangsúlyosabb rész az volt: hogy kell utazáskor viselkedni.
One of the best things I really like in the Japanese school system that it is pretty practical. Children grow their own veggies, flowers and follow their growth with reports. They grow sweet potatoes and cook something together. They learn how to write and send a postcard, then they walk to the post office and send a real postcard to a friend. This week they learned about public transportation. So they spent one day travelling on public vehicles. First they took a bus, then they tried the tram, visited the shinkansen station and some more fun places in the city center. One of the crucial points was how to behave (or rather not to behave) in public places.
Szeptember elején Gábor kinézett a kertbe és küldte a fényképet, hogy három halloween tök érik, készíthetjük a lámpást októberben. Nagyon örültem neki, mert a korábbi években néztem a boltban, de olyan irreálisan drága volt (egy nagyobb élelmiszer bevásárlás összege) hogy annyit nem akartam egy díszért adni. Miután visszaértünk, kimentem hogy leszedjem, de a tököknek hűlt helye volt! Egy világ omlott össze bennem, a makulátlannak hitt japán társadalomban mégis valaki arra vetemedne, hogy lenyúlja a másét? Több mint hat éve csak az ellenkezőjét tapasztaltam: hozták utánam ismeretlenek amit elhagytam. Elkezdtem körbekérdezni, de senki nem vett észre semmi gyanúsat. Majd egyik este Gábor kiment egyedül és egy karóra erősített levelet talált, majd megjelent a szomszéd kecskés bácsi és valamit magyarázott neki a tökökről, de sajnos Gábor nem értette. Tegnap én is összefutottam vele és kiderült: ők szedték le - azt mondta, hogy az alkalmazottja de nyilván az ő tudtával - mert egyedül nekik nem szóltam a hazamenetelünkről és a gyomosodás léptékéből arra következtethettek, hogy végleg leléptünk. Elnézést kért a félreértésért és mondta, hogy szerez majd helyette lámpásnak valót, a mieinket ugyanis kocamamák falatozták be, hát egészségükre..
We were growing halloween pumpkins in our garden as it is extremely expensive here in Japan. When Gabor visited the garden at the beginning of September he sent me a picture of a nice one saying we will have three. When we came back to Japan as well I went to pick them but to my greatest surprise they disappeared! How could this have happened in this flawless Japanese society? For more than six years I never got anything stolen, quite the contrary, strangers made great efforts to get my lost stuff back to me. I started to ask around but noone had seen anything suspicious. One evening Gabor went alone and he found a letter on a stick, a little later the goat owner neighbor showed up and started to explain something about the pumkins, unfortunately Gabor didn't understand it. Finally I met him yesterday and the mystery was solved: they were the only neighbors I hadn't told about our trip to Hungary. They thought we had left for good and picked the pumpkins. He appologised for the misunderstanding and promised to get another one for halloween as ours were fed to some pigs :)) Good for them.
